Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


November utolsó péntekje: Ne vásárolj semmit nap

2008.11.16

NOVEMBER UTOLSÓ PÉNTEKJE: A NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAP.  Vidám és kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A ne vásárolj semmit! napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég! Azóta egyre több ország vette át

Kép Nálunk is egyre szaporodnak a túlfogyasztás és a „rosszfogyasztás" tünetei:

  • Évről évre több pénzt költünk el év közben és főleg karácsonykor. De tényleg boldogít a fogyasztás? Az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára nőtt az antidepresszánsok használata!
  • Egyre többet vásárolunk nem éppen egészséges, agyoncsomagolt, előkészített és mélyhűtött élelmiszereket: csak mélyhűtött pizzára mintegy 4 milliárd Ft-ot költünk évente.
  • Miközben a 15-24 évesek több mint harmada napi szinten dohányzik, és az államnak hatalmas költséget jelentenek a dohányzásból eredő problémák, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a BAT Pécsi Dohánygyár nevével fémjelzett nagyelőadót avattak.
  • A gyerekeket célba vevő reklámnyomás is fokozódik. Ennek jegyében idén már ők is részt vehetnek a „Reklámzabálók matinéján." Nálunk progresszívebb országokban betiltják a gyerekeknek szóló reklámozást.
  • Folyamatosan emelkedik a tisztítószerek és kozmetikumok forgalma, miközben még mindig nincs alapvető egészségügyi és környezetvédelmi adat a minket körülvevő 80.000 kemikália túlnyomó részéről. Tudományos becslések szerint a fejlett világban az összes megbetegedés akár 25%-áért is a vegyi anyagok felelősek; a felnőtt férfiaknak 50%-os esélyük van a rákos megbetegedésre; a gyerekek 36%-a asztmás és allergiás - és számuk folyamatosan nő.
  • Idén több alkalommal is találtak a magyar hatóságok olyan élelmiszereket, amelyekről kiderült, hogy több mint egy százalék génmódosított összetevőt tartalmaznak, és ez egyáltalán nem volt jelölve a csomagoláson. A bevizsgált élelmiszerek körülbelül 30%-a tartalmaz génmódosított összetevőt, amelyek élettani hatása még nem kellően ismert.
  • Az elmúlt 13 év alatt majdnem megháromszorozódott az ásványvizet ivók száma. Az élelmiszerfogyasztás stagnálása mellett fejenként és évente 38 literrel iszunk többet belőle, mint 12 évvel korábban. Az ásványvíz-forgalom növekedésével párhuzamosan évente 20-30%-kal nő a felhasznált műanyag palackok mennyisége; évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi a szemétben.