Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rió 2012- 20 év után ismét világkonferencia

2012.07.01

20 évvel ezelőt Rióban jelentős környezetvédelmi megállapodások születtek. A mostani a szakértők szerint kudarc volt.

Áttörés és kötelező érvényű megállapodás nélkül végződött a Rio+20 fenntarthatósági konferencia. A fejlődők és fejlettek közti ellentétek egyre mélyebbnek tűnnek, miközben lassan nem lesz mit megóvni. A WWF szomorúan vette tudomásul, hogy a fenntartható jövőhöz vezető úton nem léptünk előre, mindössze egy dokumentum lett a nagy felhajtás végterméke.

 Befejeződött Rióban az ENSZ fenntarthatósági világkonferenciája. A pesszimista jóslatoknak megfelelően nem született jogilag is kötelező, ambiciózus megállapodás. A záródokumentum sokkal inkább egy kívánságlista arról, milyen jövőt szeretnének az emberiségnek. Sajnos az ehhez szükséges teendőkről nem sikerült megegyezni.

 Sokan kifogásolták az időpontot. AZ USA elnökválasztásával, a német kancellár az unió prpblémáivall van elfoglalva.

A találkozóra  így kevés ország érkezett komoly szándékkal, a brazil enökasszony Dilma Rousseff egy valódi tartalom nélküli tárgyalássorozatot vezetett, ami már a kezdetektől nem arról szólt, hogy sikerül-e áttörést elérni, hanem arról, hogy egyáltalán megszülessen egy mindenki által elfogadható záródokumentum.

“Ennek a konferenciának az életről kellett volna szólnia: a jövő generációiról, az erdőkről, az óceánokról, tavakról és folyókról, mindazokról a dolgokról amikből az élelmünk, ivóvizünk és energiánk származik. Ez a konferencia arra a kihívásra lett volna hivatott választ adni, hogy hogyan építsünk olyan jövőt, amely képes bennünket eltartani. Az összegyűlt vezetők ezt mintha elfelejtették volna. Az eredmény egy elfecsérelt lehetőség – egy olyan megegyezés, ami nem állítja a világot a fenntartható fejlődés útjára.” – mondta el Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Most eljutottunk oda, hogy valóban mindenhol szükség van tettekre. Az egyének, falvak, városok, országok, kis- és nagyvállalatok, civil szervezetek és mozgalmak, mind felelősséget kell, hogy vállaljanak, miután a vezetők kudarcot vallottak Rióban.

 “Szerencsére a fenntartható fejlődés gondolata már világszerte gyökeret eresztett, és a mostani gyenge politikai akarat ellenére is egyre inkább életünk és döntéseink részévé fog válni. Egyre több közösség, város, ország áll olyan kezdeményezések élére, amelyek környezetünk védelmének, a szegénység felszámolásának, a fenntartható jövőnek az alapjait jelenthetik. Meg kell dupláznunk erőfeszítéseinket, hogy az olyan politikai kezdeményezések, mint a Rio+20 még idejében célt érjenek, mielőtt nem lesz mit megvédenünk” – folytatta bizakodva az igazgató.

A tárgyalótermen kívül szerencsére sikerült néhány eredményt, vállalást elérni.

Armando Goebuza, Mozambik elnöke például meghirdette az ország útitervét a zöld gazdasághoz.  A terv több nemzeti stratégiát fog össze, amelyek meghatározzák a városok, a mezőgazdaság, az energetika és a természeti tőke fenntartható kezelésének alapjait.

A Maldív-szigetek bejelentte, hogy létrehozza a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területét. Így 2017-re az ország szigetei közül 1192 védett terület lesz.

A brit kormány bejelentése szerint Nagy-Britannia lesz az első ország, amelyik kötelezi nagyvállalatait, hogy mérjék szén-dioxid-lábnyomukat. A szabály több mint 1000 vállalatot fog érinteni.

Indonézia elnöke komoly vállalásokat tett, hogy országa a fenntartható fejlődés útjára léphessen. Pénzügyi és politikai változások, az intézményi keretek megerősítése, a trópusi országok együttműködése a kulcselemek.

A világ vezető fejlesztési bankjai közül nyolc bejelentette, hogy alapvetően megváltozatják finanszírozási politikájukat, és a közút helyett a közösségi közlekedés fejlesztését részesítik előnyben. A programra 175 milliárd dollárt szánnak. Ez a Rio+20 konferencia legnagyobb fenntartható fejlődésre szánt pénzügyi felajánlása.

Magyarország egyelőre inkább a tapasztalatok megosztásával és a közös EU-s célok teljesítésével járul hozzá a folyamat sikeréhez, ezen túlmenő vállalásokról nem beszélhetünk.  A napokban többek között Magyarország támogatásával elfogadott új energiahatékonysági direktíva lazít az Európai Unió – és így hazánk – energiahatékonysági célkitűzésein is. A WWF Magyarország a fenntartható jövő felé vezető lépéseket sürgetné, azonban úgy tűnik, sem Magyarország, sem a világ nem képes valódi változásokra a Föld állapotának megőrzése érdekében.  Az óra azonban ketyeg, és félő, hogy nincs még 20 évünk arra, hogy megmentsük bolygónkat. Most jött el az idő a cselekvésre!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.