Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A HÓNAPOK ELNEVEZÉSEI (január-június)

2008.11.26

Január- Boldogasszony hava- Vízöntő hava- Télhó, Fergeteg hava

Február- Böjtelő Hava- Télutó, Jégbontó hava

Március- Böjtmás hava- Kikelet hava- Kos Hava- Tavaszelő

Április- Szent György hava- Bika hava Szelek hava

Május- Pünkösd hava vagy kettősök hava - Tavaszutó

Június- Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő 

Július- Szent Jakab hava - Oroszlán Hava - Nyár

Augusztus- Kisasszony hava - Szűz Hava - Nyárutó

Szeptember- Szent Mihály Hava - Mérleg Hava - Őszelő

Október- Mindszent Hava - Skorpió Hava

November- Szent András Hava - Nyilas Hava

December- Karácsony Hava - Bak Hava

 

JANUÁR

Vízöntő Hava

BOLDOGASSZONY HAVA  

(ÚJÉV HÓ, TÉLHÓ)

. A Gergely-naptárban az év első hónapja, 31 napos. Januárt a régi magyar naptár Boldogasszony havának, a székelynaptár pedig Fergeteg havának nevezte, a csillagászok Bak-, vagy Vízöntő havaként, a meteorológusok pedig Télhóként említik. Első hónapunk nevével kapcsolatos érdekesség, hogy a XVI. században a hónap neveit megújítani akaró Sylvester János nyelvész a Fű hó név használatát szorgalmazta. A XVIII. századi nyelvújítók szerinti neve: zúzoros

A naptár történet szerint a rómaiak időjelzőjét Numa Pompilius (Kr.e.715-672.) reformálta meg, úgy, hogy a város alapító Romulus király tíz hónapos évéről áttért a tizenkét hónaposra. A hónapok sorrendje is megváltozott, az első hónap Mensis Janus a kétarcú, az átjárás, a kezdet és a vég istensége lett. (A kettős arc jelentését magyarázza, hogy a tiszteletére emelt templom kapuja béke időben zárva, háború alatt nyitva volt.) Pompilius naptárát Kr.e. 46-ban Julius Caesar megreformálta, s bevezette az un. Julianus-naptárt. Az ezt követő jelentős naptármódosítás 1582-ben XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik. A Gergely-naptárt Magyarországon 1587. november 1-én vezették be.

Janus római isten nevéből (aki őrködött a kapukon, bejáratokon ), vagy a latin (ianua) ajtó szóból származik a hónap elnevezése. Janus   volt a kezdet és a vég istene. Előre és hátranéző arccal ábrázolták. Egyszerre látott a jövőbe és a múltba.

Pompilius, amikor a tíz hónapos évről áttért a tizenkét hónapos évre, az esztendő első hónapját  Janus-nak szentelte „Mensis Januaris” néven.

 

 VÍZÖNTŐ: (Latin neve: Aguarius)

Ganümédész a görög mitológiában Trósz trójai király és Kallirhoé nimfa fia. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdős lankáin, amikor Zeusz, elbűvölve rendkívüli szépségétől sas képében elragadta, felvitte az Olümposzra, és megtette égi pohárnoknak. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek. Ganümédészért kárpótlásul az apja megkaphatta Zeusztól a világ legjobb lovait vagy a Héphaisztosz készítette arany szőlővesszőt.

A mítosz egyik változata szerint Ganümédész felkerült az égre az állatöv Vízöntő csillagképének részeként.

FEBRUÁR

Halak Hava 

GYERTYASZENTELŐ HÓ

( TÉLUTÓ HÓ, BÖJTELŐ HAVA, MÁSODHÓ)

Második hónapunk régi magyar neve Böjtelő hava, ami a Húsvét előtti böjt közeledtét jelzi. (Az elnevezés kapcsolódhatott ahhoz is, hogy fogyóban a kamrában az elmúlt évi termés.) A székely naptár a természetből merít a névadáskor: Jégbontó hava, a meteorológia Télutóként említi februárt.

A XVIII. századi nyelvújítók szerint a február: enyheges

 

 Az év 2. hónapja 28, vagy szökőév esetén 29 napos.  Februa tisztulási ünnepéről nevezték el.  A rómaiak naptárjában Február valaha az év utolsó hónapja volt, s az év utolsó hónapjában (annak is második felében) illett megtisztulni az embereknek, s tisztán átlépni az új  évbe, illett elősegíteni a holtak megtisztulását is.  

 

 Egyes források szerint a rómaiak a hónap közepén Lupercalia ünnepén kecskebakot vagy hím kutyát öltek le áldozatul. Az állatok bőrét vékony csíkokra vágták, s ezzel száguldoztak keresztül a városon, vágtak végig a nőkön. Ez a vékony szíj volt a fibra, amely majd, mint minden tisztulási eszköz átvette a „februá”  elnevezést.

 

A Mensis Februarius, vagyis a „tisztulás hónapja” általában a nők hónapjává vált.

IKREK: (Latin neve: Gemini)

Léda, egy halandó nő ikerpárt szült Zeusznak. A félisteneket Kastornak és Polydeukésnek (Polluxnak) nevezte el. Nekik volt még testvérük Klytaimnéstra és Helena is, kinek később elrablása szolgál majd a trójai háború ürügyéül. Volt azonban még két ikerpár, akik halandóak voltak, Idas és Lynkeus. Idas leányára Kastor és Polydeukés szemet vetett és elrabolta. Így a két ikerpár között viszály támadt. Egyszer amikor Kastorék őrizetlenül hagyták marhacsodájukat, Idas és Lynkeus úgy döntött, hogy kárpótlásul elrabolják az állatokat. Kastor és Polydeukés azonban rájött a tervre, és nagy összecsapásra került sor, melyben Idas egy dárdával végzett Kastorral, Polydeukés pedig Lynkeusszal. Az életben maradt Idas és Polydeukés végső harcát Zeusz zárja le, fia javára. Idasnak megkell tehát halnia. Fiát Polydeukést pedig azzal kárpótolta testvére elvesztéséért, hogy választhat két megoldás között. Az első az, hogy bár félisten mégis örökké élhet az Olümposzon a többi isten társaságában. A másik pedig, hogy megmarad halandónak és élete napjainak egyikét a föld alatt tölti Kastorral, a másikat pedig az égi palotában szintén testvérével. Polideukés nem élve az örök élet lehetőségével, de élve testvére iránti szeretetével ez utóbbit választotta. Zeusz büszke volt bölcs döntésű fiára ezért örök életűvé tette őket az Ikrek csillagképben.

Az Ikrek havában Hermész uralkodik. Római neve Mercur

MÁRCIUS

Kos Hava

BÖJTMÁS  HAVA

TAVASZELŐ,KIKELET HAVA

A Gergely naptárban az év 3. hónapja, 31 napos. . A népi kalendárium Böjtmás havának nevezi.

A XVIII. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos

 

A Nap a Kos   jegyébe és azEgyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (március 20-22 között).

 

Akkor, amikor még tíz hónapos volt az év, az esztendő első hónapja a március volt. A rómaiak szerint illett ezért, hogy e hónapot a Rómát alapító Romulus anyjáról, Mars római istenről nevezzék el. Jelentése: ragyogó, fényes.  Névnapját e hó első napján tartották.  A római mitológiában Mars a háború istene.  A kapcsolat kézenfekvő lehet, hiszen a rómaiak a háborúikat a tél elmúltával, a jó idő beköszöntével indították meg. Marsot  a mezők, a tavasz  és a tavaszi vetések védelmezőjeként is nyilvántartják..

 

Mars születésnapján, Mensis Martius elsején meggyújtották az eloltott régi házi tüzeket: új, hatalmas tüzet gyújtottak, főként a Fórum legfőbb helyén. Az újonnan gyújtott tüzeken kenyeret sütöttek, melyet a katonák között osztottak ki. Ez volt a Martis-panis, a katonakenyér.

KOS: (Latin neve: Aries)

A görög mitológia hagyományában az Aphroditénak szentelt állatok közé tartozott. A kosról szóló, ismert legendák közül minden bizonnyal az aranygyapjas történet a legszebb, amely az ókori Görögországból származik. Élt ezen a területen egy király, Athamasz. A „Felhő” asszony, Nephelé volt a felesége. Volt két gyermekük is: egy lányuk akit Hellének hívtak, és egy fiúk, Phrixosz. Sokáig éltek boldogságban, de egy napon Athamasz elűzte feleségét, és Inóval lépett frigyre. Nephelé visszasétált az égbe, és ott azt a parancsot adta a többi felhőnek, hogy egy csepp esőt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és éhínség köszöntött az országra. A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollón szent jósnőjétől, Püthiától. Hogy mit mondott a jósnő, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérőket a város határában Inó fogadta, és mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette őket. Így a zarándokok Apollón jóslata helyett azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az eső, amíg a Felhő asszony két gyermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán. A két gyermek, Phrixosz és Hellé ezalatt a réten legeltették a nyájat, mivel gonosz mostohájuk Inó miatt már nem volt maradásuk a palotában. A pásztorok és az állatok között éltek. Különösen egy szép, szelíd kossal játszottak sokat, mert ennek a gyapja mind egy szálig aranyból volt. Egyszer amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit egyébként Hermész isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen veszély fenyegeti őket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a hátára, és a gyerekek hallgattak a szóra. A kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Hellé azonban bátyja nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsúszott a kos hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Hellé tengerének nevezik. Phrixosz, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kos Árész oltárán. A kos jótettéért jutalmából az égboltra került Kos csillagképként.

 

ÁPRILIS

Bika Hava      

SZENT GYÖRGY HAVA

 

Az év 4. hónapja, 30 napos. A népi kalendáriumban Szent György hava. Nyelvújítók szerint nyilonos

Áprilist Mars kedvesének, Vénusz -istenasszonynak szentelték. Ezt erősíti az is , hogy a tárreformer Ceasar a maga családjának ősanyját tisztelte Vénuszban.

Venus mellékneve „aprilis”, volt, aminek jelentése: megnyitni.

A végső elnevezése a latin „kinyit”  (virágzás) szóból származik. Feltehető az is, hogy a  névadó esemény a konzulok hivatalba lépésének napja, akik hivatalba lépésük napján,  Aperlis vagy Aprilis elsején megnyitották az évet, amit róluk neveztek el..

KOS: (Latin neve: Aries)

A görög mitológia hagyományában az Aphroditénak szentelt állatok közé tartozott. A kosról szóló, ismert legendák közül minden bizonnyal az aranygyapjas történet a legszebb, amely az ókori Görögországból származik. Élt ezen a területen egy király, Athamasz. A „Felhő” asszony, Nephelé volt a felesége. Volt két gyermekük is: egy lányuk akit Hellének hívtak, és egy fiúk, Phrixosz. Sokáig éltek boldogságban, de egy napon Athamasz elűzte feleségét, és Inóval lépett frigyre. Nephelé visszasétált az égbe, és ott azt a parancsot adta a többi felhőnek, hogy egy csepp esőt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és éhínség köszöntött az országra. A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollón szent jósnőjétől, Püthiától. Hogy mit mondott a jósnő, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérőket a város határában Inó fogadta, és mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette őket. Így a zarándokok Apollón jóslata helyett azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az eső, amíg a Felhő asszony két gyermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán. A két gyermek, Phrixosz és Hellé ezalatt a réten legeltették a nyájat, mivel gonosz mostohájuk Inó miatt már nem volt maradásuk a palotában. A pásztorok és az állatok között éltek. Különösen egy szép, szelíd kossal játszottak sokat, mert ennek a gyapja mind egy szálig aranyból volt. Egyszer amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit egyébként Hermész isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen veszély fenyegeti őket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a hátára, és a gyerekek hallgattak a szóra. A kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Hellé azonban bátyja nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsúszott a kos hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Hellé tengerének nevezik. Phrixosz, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kos Árész oltárán. A kos jótettéért jutalmából az égboltra került Kos csillagképként.

 

MÁJUS

Ikrek hava  

PÜNKÖSD HAVA

ÖTÖDHÓ, TAVASZUTÓ HÓ  TAVASZELŐ

Az év 5. hónapja, 30 napos.   A népi kalendárium Pünkösd havának nevezik,  vagy kettősök hava néven említik. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös

A Julián naptárban ez a hónap a harmadik. a Gergely-naptárban az év ötödik hónapja , 31 napos. Nevét egy római istennőről, Maiaról kapta, akit egyébként Bona Deanak is hívtak; ő volt a termékenység istennője a római mitológiában..

 

IKREK: (Latin neve: Gemini)

Léda, egy halandó nő ikerpárt szült Zeusznak. A félisteneket Kastornak és Polydeukésnek (Polluxnak) nevezte el. Nekik volt még testvérük Klytaimnéstra és Helena is, kinek később elrablása szolgál majd a trójai háború ürügyéül. Volt azonban még két ikerpár, akik halandóak voltak, Idas és Lynkeus. Idas leányára Kastor és Polydeukés szemet vetett és elrabolta. Így a két ikerpár között viszály támadt. Egyszer amikor Kastorék őrizetlenül hagyták marhacsodájukat, Idas és Lynkeus úgy döntött, hogy kárpótlásul elrabolják az állatokat. Kastor és Polydeukés azonban rájött a tervre, és nagy összecsapásra került sor, melyben Idas egy dárdával végzett Kastorral, Polydeukés pedig Lynkeusszal. Az életben maradt Idas és Polydeukés végső harcát Zeusz zárja le, fia javára. Idasnak megkell tehát halnia. Fiát Polydeukést pedig azzal kárpótolta testvére elvesztéséért, hogy választhat két megoldás között. Az első az, hogy bár félisten mégis örökké élhet az Olümposzon a többi isten társaságában. A másik pedig, hogy megmarad halandónak és élete napjainak egyikét a föld alatt tölti Kastorral, a másikat pedig az égi palotában szintén testvérével. Polideukés nem élve az örök élet lehetőségével, de élve testvére iránti szeretetével ez utóbbit választotta. Zeusz büszke volt bölcs döntésű fiára ezért örök életűvé tette őket az Ikrek csillagképben.

Az Ikrek havában Hermész uralkodik. Római neve Mercur

JÚNIUS

Rák hava  

SZENT IVÁN HAVA

KASZÁLLÓ HÓ, NYÁRELŐ, HATODHÓ

Az év 6. hónapja, 30 napos. Nyelvújítók szerint:termenes Valószínű, hogy Juno római istenről nevezték el.

RÁK: (Latin neve: Cancer)

Az alakzat a híres görög hős, Héraklész emlékét őrzi. Neki egy alkalommal a sokfejű vízikígyót kellett legyőznie. A küzdelem kezdetben szerencsétlenül alakult. Ahányszor csak levágott egy kígyófejet, annak helyére mindannyiszor két másik fej nőtt. Az állatok a rák kivételével mind Héraklész mellett álltak. A rákot Héra istennő azért küldte oda, hogy fogja meg a hőst. A rák Héraklészt valóban sarokba szorította, ő végül mégis legyőzte a vízikígyót. Héra úgy köszönte meg a rák segítségét, hogy az állat később csillagkép formában az égbolton foglalt helyet. Június- Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő 

Ugyancsak római istenségről, Junóról elnevezett hónap. A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy Szent Iván hava.
Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő

A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah - azaz Húsvét - után következő ötvenedik napon volt...
A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel - lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel - járt...A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott - például Dunántúl egyes vidékein -, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.

 Nyelvújítók szerint:termenes

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

nyÖkÖgjünkÖÖÖ-e, :))

(hallgatÓ, 2010.05.22 09:14)

http://www.google.hu/search?hl=&q=h%C3%ADg%C3%ADtatlan+fogyaszt%C3%A1sakor+er%C5%91sebb+savhat%C3%A1s+jelentkezhet+a+gyomorban&sourceid=navclient-ff&rlz=1B3GGGL_huHU244HU244&ie=UTF-8

KERAK munkások a HrádiJÓban? ;-)

"Anonymous said...

AA, olyan-olyanok, reggelizés téma... melyikÖÖ érdemesÖÖ, ÖÖ-látott egészséHünk, mérnökökÖ, ÖÖ gyártásÖÖ technológia, ÖÖ-fogyasztásra, természetesÖÖ ÖÖ mivoltukból, ÖÖ és ÖÖ! olyanÖÖ! ÖÖ! ÖÖ! BOTKA módra ezekÖ, ÖÖ!-ZIK!! SOK ÖÖ! Ö-közben, stb.!! ésööm, emiattissöö, ÖÖ! EZ egy BIBLIA-LAPI forrás :)) ÖÖÖ! :))) VOLT INNEN már korábban "Bé" forrása!

http://www.biblialap.hu/rovat.php?i_rovat_id=15&i_cikk_id=37

http://www.google.hu/search?hl=&q=h%C3%ADg%C3%ADtatlan+fogyaszt%C3%A1sakor+er%C5%91sebb+savhat%C3%A1s+jelentkezhet+a+gyomorban&sourceid=navclient-ff&rlz=1B3GGGL_huHU244HU244&ie=UTF-8 http://www.vizkoz.slk.hu/tothgabor/index_2_5.html http://www.jelek.hu/index_.php?cid=47
(Tóth Gábor és a vallási oldalak..) :)

http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=1187 (ez is az?)

http://italok.network.hu/blog/italok_klub_hirei/udito_italok_bolek
http://ritanaplo.blogspot.com/2007/02/dtitalok.html
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&n=kisa622&pid=46330

Raccsoljunk,vagy "csak" affektáljunk?

(hehe & haha?, 2010.05.22 08:01)

...na és az ún. "MÉDIAMOSOLYOK"? a 'MŰANYAG-smile'-k?
- azok mögött milyen szív 'lappang'? he? ;-/

"Hid behind the plastic smiles plastic (& ampwax) wing seraphim dread the publicity of the scorching sun merely..."

("nyers fordítás", webfordító-ferdítővel sajnos csak.)

MMR, Lendva, hallgatom... :)

("ÖÖ, öö, ÖÖ" , 2010.05.22 07:06)

"ÖÖ, öö, ÖÖ" (Nyökizés Botka módra "Bé"-től):

"A népi kalendárium Pünkösd havának nevezik, vagy kettősök hava néven említik. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös"

"A nap gondolata

Hidegszívű asszony az, aki mindenkire mosolyog.

közmondás"

És mi újság a hideg szívű leányzókkal? ;-)) ;-P
Akik kimérik, avagy megválogatják a mosolyaik "adását" és megtagadását? :-P

TAGS: MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, TAGS, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, TAGS, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, TAGS, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, MMR, Lendva, ... :-)