Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HAZÁNK VILÁGÖRÖKSÉGEI

2008.11.16

Kép

 

HAZÁNK VILÁGÖRÖKSÉGEI

 

Mi köti össze a gízai piramisokat a Galapagos-szigetekkel, az athéni Akropoliszt az aggteleki cseppkőbarlangokkal, vagy az inka Macchu Picchut a Hortobággyal? Mindegyik elmúlt idők és kultúrák tanúja, felbecsülhetetlen értékű, emberkéz által alkotott kulturális vagy évmilliók alatt keletkezett természeti kincs, amelyek pusztulása súlyos és pótolhatatlan veszteséget jelentene az egész emberiség számára. Védelmük ezért nem csak egy adott ország, hanem a népek közösségének feladata.

Földünk kulturális és természeti örökségnek gondozása és megóvása érdekében hozta létre az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án az „Egyezményt a világ kulturális és természeti örökségének védelméről”. Az Egyezményhez mostanra (2005. július) már 180 állam csatlakozott – ezáltal tehát nemzetközi szinten a legjelentősebb eszköz, amelyet a népek közössége valaha is megalkotott egyetemes értékei védelmére. A Világörökség Egyezmény aláírásával valamennyi Részes Állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.

A Világörökségi Listára való felvételről az UNESCO Világörökség Bizottsága dönt, amely évente egyszer ülésezik. A felvétel szigorú feltételeinek 2005. júliusáig összesen 812 helyszín felelt meg 137 állam területén. Közülük 628 kulturális, 160 pedig természeti kategóriában vált a Világörökség részévé. További 23 helyszín besorolása egy ún. „vegyes” kategóriába történt, mivel ezek mind a kulturális, mind a természeti kategória kritériumainak megfelelnek.

Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és 2002. júniusa óta már nyolc világörökségi helyszínnel képviselteti magát a rangos Világörökségi Listán.

Ha egy helyszín a világörökségek listájára kerül, azzal alapvetően elismerik egyetemes értékét; a kulturális, valamint a természeti értékek közül a legjobb, legjellemzőbb példának tekintik. Az egyes országok maguk választják ki, mely helyszíneiket jelöltetik a világörökségek sorába.

Magyarország ma nyolc helyszínnel szerepel a világörökség-listán.

Budapest Duna-parti látképea budai Várnegyed és az Andrássy út 
 KépEhhez tartozik a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellérthegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és a Vízivárosig terjedő terület, valamint a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi hídig terjedő szakasz. (1987) Illetve a főváros egységes építészeti képet mutató sugárútja, amely Budapest legbelső részét, az Erzsébet teret köti össze a Hősök terével. (2002)

Hollókő Ófalu és táji környezete 
Kép Hollókő, a Cserhát hegyei között megbúvó, jellegzetes hagyományait máig őrző település egy része, az Ófalu 55 háza került védettség alá. A falu különlegessége abban rejlik, hogy nem egyszerű skanzen, ami múzeumként mutatja be a népi hagyományokat, hanem ma is élő falu, ahol a hagyományok a mindennapok részévé váltak. (1987)

 

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 
Kép A határon átnyúló terület rendkívül gazdag barlangokban, ráadásul a terület méretéhez képest szinte páratlan skáláját találjuk itt ezeknek a föld alatti képződményeknek - a világörökséget ezen barlangok összessége alkotja. A világörökség tehát itt nem azonos a legismertebb, aggteleki Baradla-cseppkőbarlanggal, és nem azonos az Aggteleki Nemzeti Parkkal sem - noha természetesen szoros kapcsolatban állnak egymással. (1995)

 

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete 
Kép A Világörökségnek része az ezeréves Bencés Főapátság és annak temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna. (1996)

 

 

 

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 
  Kép A Hortobágy Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája. Örökség a Hortobágyi Nemzeti Park, mely magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős területét, valamint a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete is, melyek a vidék arcát meghatározó emberi alkotások. (1999)

Pécsi ókeresztény sírkamrák 
 Kép Pécs belvárosában, a Dóm tér és a Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az első festett sírkamrát - melyet bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek - 1780-ban fedezték fel. A műemlékegyüttes egyes részletei látogathatók. (2000)

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj 
  Kép A Fertő-tó magyar és osztrák oldalon lévő értékei - különleges élőhelyi adottságai az épített környezettel együtt. Az egykori hatalmas mocsár- és lápvilág máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei. (2001)

 

 

A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj 
 
Kép Egységes kulturtájként került a listára a méltán világhíres Tokaj és környéke, az aszú termőhelye. (2002.)

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.