A lemmingek drasztikusan ingadozó populációikról híresek. Amikor elszaporodnak, ezrével lepnek el területeket, amelyeket igen rövid időn belül kopárrá tarolnak. Az El Pasó-i Texasi Egyetem kutatói bizonyos területekről kizárták a lemmingeket Alaszkában, mire ott megnövekedett a zuzmók és mohák aránya. Ugyanakkor a rágcsálók által használt részeken, a füvek és sásfélék szaporodtak el.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent kutatás arra figyelmeztet, hogy nem feltétlenül csak a globális felmelegedésnek tulajdonítható az északi sarkvidék kizöldülése. A lemmingek hasonló hatással lehetnek a füvek és sások elszaporodása révén, mint a felmelegedés – fejtette ki David Johnson, a kutatás vezetője. Műholdképek tanúskodnak arról, hogy a sarkvidéki területek egyre inkább befüvesednek és elcserjésednek a hőmérséklet emelkedése következtében. Azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy az északi sarkvidék kizöldülése globális felmelegedést vagy lehűlést vált ki a jövőben.

Johnson szerint a növekvő növényi biomassza mérsékelheti a globális felmelegedést, mivel a nagyobb növények több szenet képesek megkötni. Másrészről azonban a talajban végbemenő bomlási folyamatok felgyorsulnak a hőmérséklet emelkedésével, így a talajban élő mikroorganizmusok légzésükkel több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe – ami fokozhatja a felmelegedést.

A két ellentétes folyamat arányát nehéz megbecsülni. A növényevők azonban esetenként hozzájárulhatnak a növények fokozott növekedéséhez, ezáltal erősítve egyes vidékek szénraktározó kapacitását. Mindenképp leszögezhető tehát, hogy a lemmingek és más növényevők fontosabb szerepet töltenek be egyes sarkvidéki ökoszisztémákban, mint eddig hitték – magyarázta Johnson.

untitledmk.png